bevallom felkavart egy érzés lehet,hogy túl korán ,de azon a délután,egészen máshogy vert a szívem..

Nincs a világon rosszabb, mint várni, meg szaladni valaki után.

Régen azt gondoltam, hogy az a legrosszabb, ami történhet velem, ha egyedül maradok. De ez nem igaz. Az a legrosszabb, ha olyanokkal vagyok körülvéve, akik között egyedül érzem magam.

Az első hibád az volt, hogy itt hagytál..A második pedig, hogy adtál egy esélyt, hogy rájöjjek, nélküled is tudok élni...:)

Csókolj lassan, felejtsd el a holnapot, felejtsd el a tegnapot, csak élj a jelennek, csak élj nekem.

A nők többet gondolkodnak azon, hogy min gondolkodnak a férfiak, mint amennyit a pasik egyáltalán gondolkodnak..

Oh, szóval a te meghatározásod az örökkére az volt, hogy amíg találsz valaki 'jobbat'.

Elfog a szomorúság, amikor már vagy huszadjára jelentkezek be és ki MSN-re, csak mert várom, hátha valamilyen érzést kelt benned az a kis felugró ablak. De látom, már az sem érdekel, hogy bejelentkezett a személy, akire régen órákat vártál, hogy tudjál vele beszélni. Most már én várok ugyanerre...

Csináltad már azt valaha, hogy visszagondolsz minden időre, amit valakivel töltöttél és csak lejátszod a fejedben újra és újra és keresed az első jelét a bajnak?

Én voltam a második lány.Az aki mindig ott van neki.Akit felhívhat éjjel,akit megölelhet ha valami fáj és akivel játszhat ha a többi baba elfogy az árúházból.De a csókja édes volt és bármennyire tudtam ,hogy ezt nem szabad ...éheztem utána . Mikor az ajkamhoz ért az kezem ,az ő szájának nyomát kerestem rajta és minden apró karcolást az ő szeretetének véltem.Buta lány voltam és vagyok,az a fajta akit megőrjít a szerelem..