2012. április 12., csütörtök

Vannak olyan pillanatok melyek annyira fájnak hogy üvölteni tudnánk a fájdalomtól. Akár mennyire is szeretnénk kiabálni,sikítani, toporzékolni, nem igazán sikerül. Ilyenkor állunk és nézünk, hátat fordítunk és elsétálunk. Csendben és összetörten !

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése